Metszés óra 7. rész

Jobb-, bal- és két-kezesség

A sorozat írója és főszereplője Bálint János, kertészmérnök. A videókat Bálint András készíti, egy fixoptikás fényképezőgéppel. A 20 videó támogatója a Hermes Áfész, aki fantáziát lát a kertészeti ismeretek terjesztésében. Az egyes részek a Hobbikert.hu magazinban is megjelennek.

 A statisztika szerint az emberek majdnem 15 %-a balkezes, ami azt jelenti, hogy minden 7. ismerősünk az. A fejlett országokban állítólag még nő is az arány, de szerintem inkább csak egyre többen vállalják. Régebben a balkezesség a babonák szerint balsorsot vetített előre, de szerencsére ma már csak apró természetes másság. A balkezes kertészeknek szeretnék metszőolló választási tanácsot adni.

Vannak teljesen szimmetrikus nyelű metszőollók, amelyek jobb- és balkézben is egyformán használhatók, bár a központi zárszerkezet az egyik esetben biztosan az olló rossz, az ollót fogó kezünk hüvelykujja számára elérhetetlen oldalán lesz. Ezek az egyforma nyelű ollók is lehetnek jók napi száz erőteljesebb ág vágásához, talán elviselhetők naponta ezerszer, de biztosan túlerőltetjük velük a kezünket a profi kertész munkanaponkénti tízezer vágásával.

Általános hiedelem, hogy a két kezünk egyforma, de ez egyáltalán nem így van, a kezeink egymás tükörképei. A jobb- és balkezes ollók még ennél is bonyolultabban viszonyulnak egymáshoz; még egy másik, merőleges síkban is tükörképek, hogy a központi zárszerkezet is a jó oldalon legyen. A profi olló vágópengéjének a nyele fel kell vegye a bezáródó négy ujjunk sorának az ívét, a támasztópenge nyelének bele kell csavarodnia a tenyerünk vaskos párnáiba. A gyártók ma már nem jelentéktelen kisebbséget látnak a balkezesekben, hanem jelentős piaci vásárlóerőt. Szinte minden nevesebb metszőolló márka sorozataiban vannak balkezes ollók. Akinek fontos a keze épsége, nem akarja túlerőltetni a karját, az válasszon ezek közül!

A metszési szezon első napjai a profi kertészek számára is megerőltetőek lehetnek, ha nincsenek edzésben. Nekem nagyon bevált, hogy a szezon előtt két héttel kezdve, napi három percig nyomogatok egy gumikarikát, a legegyszerűbb marokerősítő eszközt.

Ha valaki úgy gondolná, hogy túllihegem ezeket az ergonómiai problémákat, azoknak elárulom, hogy én még ismertem évtizedeken át kézzel teheneket fejő vagy rosszul tervezett ollókkal metsző mezőgazdasági munkásokat. Az alkarjuk olyan látványosan izmos volt, mint egy mai testépítőé, de benne az inaik és izületeik úgy tönkrementek, hogy a munkaképtelenség miatti leszázalékolást választották. Ma már tudjuk, hogy ezekhez a nehéz munkákhoz ergonomikus szerszámok és/vagy gépek kellenek.